Kétnapos csúcstalálkozóra készülnek az Európai Unió vezetői, ahol több kényes kérdés is az asztalra kerülhet. Már nemcsak az Európai Bizottság új elnökének megválasztásáról van vita az európai állam- és kormányfők között, hanem a költségvetési szabályok jövőjéről is. A politikusok már az EU-csúcs előtt igyekeznek leszögezni álláspontjaikat a kérdésben, Orbán Viktor is határozott véleményt mondott.
Az Európai Tanács is elfogadta a bankszanálási és bankmentési szabályokról szóló irányelvet, amelyről az Európai Parlament április közepén döntött. A bajba kerülő bankok megmentését egységes szabályok szerint kezelik, lesznek, akiknek a pénzéhez semmiképpen nem nyúlhatnak hozzá. A bankok kötelező jelleggel megmentési tervet készítenek, amelyet évente felülvizsgálnak. Az egységes bankszanálási alap felállításának részleteiről is döntöttek, amelyhez csak abban az esetben fordulhatnak majd a bankok, ha már tartozásaik legalább 8 százalékát "beégették" a megmentésük érdekében.
Azonnali és drasztikus beavatkozásokat sürgetnek Európa legnagyobb energiavállalatainak vezetői. A közel egy tucat tagot számláló csoportosulás szerint az elmúlt időszakban az EU mindhárom alapvető energiapolitikai célkitűzése sérült, tehát magasabbak lettek az árak, romlott az ellátásbiztonság, és növekedett a CO2-kibocsátás. A legnagyobbakat tömörítő Magritte Csoport 9 pontos tervezetet intézett az Európai Tanácshoz.
A vállalat több mint 280 ezer akkumulátorrendszert is gyártott.
A a London School of Economics szakértőjének cikke.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Varsó a GDP 4,1 százalékát költi a védelemre és fegyverkezésre.
Még keresik a helyszínt, egy harmadik országban lesz.
"Románia felülmúlja a többi, "BBB-" kategóriában található államot."
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
